A genderelmélet alapfelfogása az, hogy a nemünk nem határozza meg kötelező jelleggel a viselkedésünket. Tehát, ha valaki fiúnak születik, attól még betölthet olyan munkákat, amik az elmúlt időszakban inkább nőkre voltak jellemzők. Így tehát lehet kozmetikus, óvodapedagógus vagy szociális gondozó. Hasonlóképpen egy nő is betölthet vezetői pozíciót, lehet tűzoltó, kőműves, vagy éppen programozó. Az emberek az esetek nagy részében fiúként vagy lányként születnek. Létezik olyan jelenség, amikor a méhen belüli fejlődés rendellenességei miatt nem egyértelmű ez a besorolás, mert férfi és női kromoszómák és ivarszervek keverten is jelen lehetnek az egyénben, de ez igen ritka. Azt, hogy ki melyik nemhez tartozik, a külső nemi szervekből határozzuk meg. Ez a születéskor meghatározott nem, angolul sex (főnév).
Ehhez a biológiai nemhez kapcsolódnak szerepek, elvárások és önkifejezési módok. Ez a gender, azaz a társadalmi nem, amely a nemi identitás és a kulturális nemi szerepek egymáshoz kapcsolódó tényezőiből áll.

Nézzünk erre egy példát! Az alábbi kép XIV. Lajos francia király hivatalos portréja. Az ő korában a magassarkú cipő, a harisnya, a hosszú paróka egyaránt a férfiasságot, a magas státuszt jelentette egész Európában.
A szociológiai és pszichológiai kutatások (például az ELTE Társadalmi Nemek Kutatóközpontjának elemzései) rámutatnak, hogy míg a biológiai nem (sex) az anatómiai és élettani sajátosságokat jelöli, addig a társadalmi nem (gender) azt a kulturális keretet mutatja be, ahogyan a társadalom évszázadok alatt elvárásokat fogalmaz meg arról, hogy mi illik egy férfihoz vagy egy nőhöz. Ez a keretrendszer generációról generációra öröklődik, de folyamatosan alakul. Például XIV. Lajos öltözködése ma már egyáltalán nem számítana férfiasnak. A harisnyát és a magassarkú cipőt Európában női viseletnek tartjuk.
Tehát az, hogy miként kell egy társadalomban nőként vagy férfiként viselkedni, változik annak függvényében, hogy milyen társadalmi, kulturális, és gazdasági hatások érik az embereket. Hogyha pedig változik, az annyit tesz, hogy nincs „normális”, „hagyományos”, „törvényszerű” vagy éppen „Isten által elrendelt” férfi vagy női szerep a társadalomban. Pláne nincsen természetes. A természet lehetővé teszi, hogy a férfiak harisnyát húzzanak vagy a nők számára, hogy rövidre vágják a hajukat. A kultúra ezzel szemben előírhatja a test elfedését, hogy a rózsaszín masnit a kislányok hordják a hajukban, a fiúgyermekek ezzel szemben csakis kék ruhában mehessenek a játszótérre.
Azok a szerepek az elfogadottak, amit a társadalom elfogad. A természet megenged, a társadalom korlátoz. A kulturális antropológia klasszikus megállapításai (például Margaret Mead kutatásai) szintén alátámasztják, hogy azok a tulajdonságok, amelyeket mi "természetesen" férfiasnak vagy nőiesnek tartunk (mint az agresszivitás vagy a gyengédség), valójában kultúrafüggőek. Különböző társadalmakban teljesen eltérő szerepeket osztanak ki a nemeknek, ami bizonyítja, hogy a gender nem egy biológiai törvényszerűség, hanem egy társadalmi konstrukció.
Az emberré válás során a nők jóformán félistennek számítottak. Az ember nem ismerte a szexuális együttlét és a gyermekáldás közötti összefüggést, így a nők a horda fennmaradásának zálogai voltak. A vagyonfelhalmozás során a kialakuló férfijogú társadalmak a nőt kvázi állatszerepbe taszították: vásárolták őket, jogfosztottakká váltak, nem tanulhattak, nem szavazhattak. Az ipari forradalom és a világháború során a dolgozó (ipari munkás) nőkre lett igény. Megint változtak a nemi szerepek.

Jelen pillanatban számos terület van elzárva a különböző nemek számára.
Normasértőnek tűnik, ha egy fiúgyermek balettozni szeretne. Vagy éppen a tánchoz való kedv nem teljesedhet ki azért, mert az nem fér bele a társadalmi sztereotípiába. Hasonlóképpen nem általánosan elfogadott, hogy nők busz-, kamion-, taxisofőrök legyenek. Míg a lányok hosszú ideig ugyanolyan, vagy jobb eredményeket érnek el a reál tantárgyakban, mint a fiúk, a reálos egyetemi szakokon a férfiak vannak nagyobb számban reprezentálva. Hasonlóan alakul ez a cégek vezetői között és a politikai életben egyaránt.
A kisfiúknak nem szabad sírni, hiszen „katonadolog”. Felnőttként is nehezen tudatosítják az érzelmeiket, ezzel szemben a lányok nem lehetnek vagányok, belevalók, az nem eléggé hercegnős.
A Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológiai Tanszékének szakmai összefoglalói és a mentálhigiénés kutatások is hangsúlyozzák, hogy ezek
a merev sztereotípiák komoly terhet rónak mindkét nemre. A fiúktól elvárt erő és az érzelmek elfojtása (azaz a hagyományos maszkulinitás kényszere) hozzájárulhat ahhoz, hogy a férfiak nehezen kérnek segítséget lelki problémák esetén, ami statisztikailag is kimutatható
mentális nehézségekhez vezet. Például sokkal több férfit érintenek a
szenvedélybetegségek, és sokkal több férfi hal meg
öngyilkosság következtében, mint nő. Ezzel szemben a genderelmélet – és a modern pszichológia – éppen abban támogatja az egyént, hogy önmagaként, a skatulyáktól mentesen teljesedhessen ki.
A

pszichológiai fejlődéslélektani vizsgálatok azt mutatják, hogy a rugalmasabb nemi szerepekkel rendelkező gyermekek kreatívabbak, jobb a problémamegoldó képességük, és kevésbé szoronganak a társadalmi elvárások súlya alatt. A gyerekek
lelki egészségének megőrzésében segít, ha kisfiúkat is engedünk babázni, ha választhat a boltban rózsaszín matricát, és egy lánynak is vásárolunk kisautót vagy markológépet, ha arra vágyik születésnapjára. Jó, ha egy kislányt is biztatunk arra, hogy kiálljon magáért, céltudatos legyen, és egy kisfiúnak is engedjük, hogy kimutassa az érzelmeit, sírjon, ha fáj neki valami, és megfoghassa az édesanyja kezét, ha fél valamitől.
A
genderegyenlőség és a szerepek fellazítása nem az egyéni szabadságjogok korlátozását, hanem éppen azok kiterjesztését jelenti mindenki számára. A genderelmélet tehát azzal a céllal száll síkra, hogy a szükségtelen nemi különbségtétel helyett az egyén (ezáltal pedig a társadalom) boldogulását szolgálja.
A nemi sztereotípiákból és társadalmi elvárásokból fakadó korlátozások sokak számára okozhatnak lelki problémát. Ha úgy érzed, megosztanád valakivel a nehézségeidet,
lelki támaszért fordulj a Lélektér vonalhoz a 06 80 496 694 telefonszámon hétfőtől péntekig 17-21 óra között. Anonim telefonos lelkisegély szolgálat, hívj ingyen, segítünk!
Zala Márton
szexuálpszichológus
http://zalamarton.hu
Forrás:
Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék: Szexuális és nemi identitás zavarok, tünetek, diagnózisok (Oktatási segédanyag a biológiai nem (sex) és a társadalmi nem (gender) fogalmi differenciálásáról, valamint a mentálhigiénés hatásokról).
Kovács Mónika (szerk.): Társadalmi nemek: elméleti megközelítések és kutatási eredmények – ELTE Reader (Tanulmánykötet a társadalmi szerepek alakulásáról, a szocializációs mintákról és a sztereotípiák hatásairól).
Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kutatóhálózat / Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK): Biológiai nem és társadalmi nem (Sex és Gender) – Szociológiai alapfogalmak és kulturális értelmezési keretek.
Margaret Mead: Nem és temperamentum három primitív társadalomban (Klasszikus antropológiai alapvetés a nemi szerepek kultúrafüggőségéről).