Tévhit: Csak a verés és a fizikai fájdalom okozása számít gyermekbántalmazásnak.
Tény: Legegyértelműbb gyermekbántalmazás a fizikai erőszak (verés, testi sérülések okozása). Az elhanyagolás (éheztetés, nem megfelelő felügyelet biztosítása, érzelmi szükségletek semmibe vétele) kevésbé látható, de ugyanúgy traumatikus a gyermekek számára. A lelki bántalmazás (megalázás, szidalmazás, önbizalom rombolása, szeretetmegvonás, a gyereknek fontos tárgyak, kisállatok bántalmazása) is gyakori, sokszor más erőszakhoz kapcsolódik. A szexuális visszaélés (a gyerekkel való közösülés, bármilyen szexuális játék, pornográf tartalmak megosztása vele) szintén a gyermekbántalmazáshoz tartozik.
Tévhit: Néha egy-egy anyai vagy atyai pofon belefér.
Tény: A gyermekbántalmazás minden formáját tiltja és bünteti a törvény! A bántalmazás maradandó lelki sérüléseket okozhat akkor is, ha a fizikai fájdalom elenyésző vagy nincs is. A gyerek kiszolgáltatott a szüleinek és más felnőtteknek, ezért a törvény fokozottan védi őket.
Tévhit: A gyerekek bántalmazása a család magánügye, nem szólhat bele senki, ki hogyan neveli a gyerekét.
Tény: A törvény bünteti a gyerekbántalmazást. Ha valaki tudomást szerez egy gyermek bántalmazásáról, akkor tennie kell a gyerek védelmében: bárki jelzést tehet a család- és gyermekjóléti szolgálatnál, súlyosabb esetben a rendőrségen is. Az iskola, a háziorvos, a védőnő a jelzőrendszer tagjaként köteles a bántalmazás gyanúját is jelezni, de bárki tehet akár névtelenül is írásos jelzést a helyi család- és gyermekjóléti szolgálatnál. A gyerekeknek joguk van a védelemhez, biztonságuk az egész társadalom érdeke, nem magánügy!
Tévhit: Magyarországon nem jellemző a gyerekbántalmazás, és amúgy is csak a tanulatlan, szegény családokat érinti.
Tény: Az UNICEF felmérése szerint évente kb. 15 ezer gyermek lesz erőszakos bűncselekmény áldozata Magyarországon. A bántalmazás minden társadalmi csoportban előfordul, többdiplomás, jómódú szülők között is vannak, akik bántalmazzák a gyerekeiket.
Tévhit: A bántalmazás jeleit szinte lehetetlen észrevenni.
Tény: A gyermek szokatlan viselkedése figyelmeztető jel lehet. A bántalmazott gyerekek többnyire visszahúzódók, félénkek, vagy éppen agresszívek, kortársaikkal erőszakosan viselkednek. A bántalmazás miatti szorongás jele lehet a körömrágás, dadogás, tikkelés, a szobatisztaság utáni újra bevizelés is, és gyakran külsérelmi nyomok is láthatók.
Ha tudomásod van arról, hogy valakit bántalmaznak vagy téged ért abúzus, jelezd a család-és gyerekjóléti szolgálatnak! Lelki támaszért fordulj hozzánk a 06 80 496 694 telefonszámon hétfőtől péntekig 17-21 óra között. Hívj ingyen, segítünk!
Tény: Legegyértelműbb gyermekbántalmazás a fizikai erőszak (verés, testi sérülések okozása). Az elhanyagolás (éheztetés, nem megfelelő felügyelet biztosítása, érzelmi szükségletek semmibe vétele) kevésbé látható, de ugyanúgy traumatikus a gyermekek számára. A lelki bántalmazás (megalázás, szidalmazás, önbizalom rombolása, szeretetmegvonás, a gyereknek fontos tárgyak, kisállatok bántalmazása) is gyakori, sokszor más erőszakhoz kapcsolódik. A szexuális visszaélés (a gyerekkel való közösülés, bármilyen szexuális játék, pornográf tartalmak megosztása vele) szintén a gyermekbántalmazáshoz tartozik.
Tévhit: Néha egy-egy anyai vagy atyai pofon belefér.
Tény: A gyermekbántalmazás minden formáját tiltja és bünteti a törvény! A bántalmazás maradandó lelki sérüléseket okozhat akkor is, ha a fizikai fájdalom elenyésző vagy nincs is. A gyerek kiszolgáltatott a szüleinek és más felnőtteknek, ezért a törvény fokozottan védi őket.
Tévhit: A gyerekek bántalmazása a család magánügye, nem szólhat bele senki, ki hogyan neveli a gyerekét.
Tény: A törvény bünteti a gyerekbántalmazást. Ha valaki tudomást szerez egy gyermek bántalmazásáról, akkor tennie kell a gyerek védelmében: bárki jelzést tehet a család- és gyermekjóléti szolgálatnál, súlyosabb esetben a rendőrségen is. Az iskola, a háziorvos, a védőnő a jelzőrendszer tagjaként köteles a bántalmazás gyanúját is jelezni, de bárki tehet akár névtelenül is írásos jelzést a helyi család- és gyermekjóléti szolgálatnál. A gyerekeknek joguk van a védelemhez, biztonságuk az egész társadalom érdeke, nem magánügy!
Tévhit: Magyarországon nem jellemző a gyerekbántalmazás, és amúgy is csak a tanulatlan, szegény családokat érinti.
Tény: Az UNICEF felmérése szerint évente kb. 15 ezer gyermek lesz erőszakos bűncselekmény áldozata Magyarországon. A bántalmazás minden társadalmi csoportban előfordul, többdiplomás, jómódú szülők között is vannak, akik bántalmazzák a gyerekeiket.
Tévhit: A bántalmazás jeleit szinte lehetetlen észrevenni.
Tény: A gyermek szokatlan viselkedése figyelmeztető jel lehet. A bántalmazott gyerekek többnyire visszahúzódók, félénkek, vagy éppen agresszívek, kortársaikkal erőszakosan viselkednek. A bántalmazás miatti szorongás jele lehet a körömrágás, dadogás, tikkelés, a szobatisztaság utáni újra bevizelés is, és gyakran külsérelmi nyomok is láthatók.
Ha tudomásod van arról, hogy valakit bántalmaznak vagy téged ért abúzus, jelezd a család-és gyerekjóléti szolgálatnak! Lelki támaszért fordulj hozzánk a 06 80 496 694 telefonszámon hétfőtől péntekig 17-21 óra között. Hívj ingyen, segítünk!